A teljes kiőrlésű gabona hatása a testtömegre
A magyar
lakosság
meglehetősen kevés teljes kiőrlésű gabonát fogyaszt. Ennek
az oka az lehet, hogy az emberek nem ismerik eléggé a beszerezhető
gabonaipari termékek széles kínálatát, s nincsenek tisztában az
egészség megőrzésében betöltött szerepükkel.
A táplálkozási szakemberek
azt javasolják, hogy étrendbe rendszeresen szerepeljen teljes kiőrlésű
lisztből készült, gabona magvakkal, kiegészített termék, mivel
a teljes kiőrlésű – vagyis héjával őrölt –
gabonák, a belőlük készült kenyérfélék, péksütemények, gabonapelyhek
tartalmazzák a szervezet számára fontos, lassabban felszívódó
szénhidrátokat, illetve élelmi rostokat, amelyek rendszeres
fogyasztásával
csökkentik több krónikus betegség kialakulásának kockázatát,
mint például a szívkoszorúér-betegség, cukorbetegség, az elhízás
és érelmeszesedés. | ![]() |
A teljes őrlésű magvak tartalmaznak:
- élelmi rostokat
- antioxidánsokat (pl. karotinoidok)
- prebiotikus anyagokat (pl. oligoszacharidok)
A teljes
kiőrlésű
gabonatartalmú élelmiszerek fogyasztásával közelebb kerülhetünk
ahhoz a táplálkozástani célhoz, hogy a különböző
A vízben
oldódó
élelmi rostok (pektin, béta-glükán stb.) ugyanis előnyösen befolyásolják
a szénhidrát-anyagcserét, mivel csökkentik a szervezet inzulinigényét
és a vércukorszintet.
A vízben nem oldódó élelmi rostok (cellulóz, lignin stb.) bőséges fogyasztása következtében a zsírok, és a szénhidrátok kisebb része szívódik fel a tápcsatornából. Az oldhatatlan rostokat (amelyeket az emésztőenzimek nem képesek lebontani) a vastagbélben élő baktériumok részlegesen fermentálják, s eközben a szervezet számára nélkülözhetetlen, rövid szénláncú zsírsavakat hoznak létre, amelyek a koleszterinszintézist csökkentik.
A gabonaszemekben előforduló oligoszacharidok egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy a nem keményítő alkotta poliszacharidokhoz válnak hasonlóvá az ember tápcsatornájában, és jó hatással vannak a vér lipidjeinek szintjére, valamint a vércukorszintre. Az oligoszacharidok kiváló tulajdonsága még, hogy remek édesítő- és zsírhelyettesítő szerek.
A teljes kiőrlésű gabona tehát egészen pontosan azt jelenti, hogy a magbél mellett a csírát és a maghéjat is megőrlik, így egy rostban és vitaminokban gazdag lisztet kapunk. A nem teljes kiőrlésű kenyér igazából csak divatból került a képbe, és mire rájöttek, hogy teljes kiőrlésű liszt sokkal egészségesebb, addigra teljesen kikerült az étkezési szokások közül.
Sokan
idegenkednek
a csak teljes kiőrlésű gabonából készült kenyereket, mert enyhén
savanykás az ízük és a színük sokkal sötétebb árnyalatú. Ebben
az esetben megoldást jelenthet olyan lisztkeverék alkalmazása, mely
nem csak teljes kiőrlésű, hanem hagyományos lisztet is tartalmaz.
A legtöbb terméken ma már feltüntetik, ha teljes kiőrlésű gabonából
készült. Angolul a „whole wheat” németül „vollkorn” feliratokat
kell keresnünk.
Nem csak a teljes kiőrlésű búza és rozs létezik, de teljes kiőrlésű
zab, árpa, kukorica és rizs (barna rizs) is. Ezek is ugyanolyan
egészségesek,
és változatosságot is adnak. Hazánkban a lakosság rostfogyasztása
ijesztően alacsony mértékű. Napi 40-50g rost elfogyasztása ajánlott,
ami természetesen nem csak gabonából, de gyümölcsökből, zöldségekből
is állhat.
Mindenképpen hasznos a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása, hiszen számottevő hatása van közvetlenül az alakunkra is, mind a testtömeg, mind a derékkörfogat tekintetében.
Független kutatások bizonyítják, hogy azok a nők, akik mérsékelt zsírtartalmú étrendjük és egészséges életmódjuk részeként több teljes kiőrlésű gabonát fogyasztanak, egészségesebb testtömegűek, s hosszú távon is kevésbé hajlamosak a hízásra.
Számos kutatás
eredményeit publikálták már az évek során, melyek egyértelműen
bizonyítják a fentiekben elmondottakat.
Az egyik ilyen felmérésben közel százezer fő bevonásával bizonyosodott be, hogy több teljes kiőrlésű gabona fogyasztása hosszú távon összefüggésben áll a kisebb testtömegindexszel (BMI), illetve a szignifikánsan kisebb mértékben tapasztalható testtömeg-gyarapodással.
Az Egyesült Államokban 81 757 amerikai felnőtt (38–67 év közötti), egészséges ápolónő részvételével 1984-ben indítottak kutatást, akik esetén nem volt diagnosztizált szív- és érrendszeri, daganatos és 2. típusú cukorbetegség. A részvevők vizsgálata tizenkét éven keresztül – 1984 és 1996 között – zajlott. A végső elemzésben 74 091 ápolónő adata szerepel. Az eredmények alapján elmondható, hogy azok a nők, akik rendszeresen több teljes kiőrlésű gabonát fogyasztottak, kisebb testtömegűek voltak, mint azok, akik kevesebb ilyet ettek.
A teljes
kiőrlésű
gabona fogyasztásának előnyös hatásai a nagyobb BMI-jű résztvevők
esetén voltak kifejezettebbek. A tizenkét év során 6400 ápolónő
vált túlsúlyossá.
A túlsúly
kialakulásának aránya kisebb volt a több teljes kiőrlésű
gabonát fogyasztó részvevők körében, míg a jellemzően finomlisztet
evő vizsgálati alanyok körében ez a pozitív összefüggés
nem volt kimutatható. Azok a nők, akik a legnagyobb mértékben növelték
a teljes kiőrlésű gabona fogyasztását, több mint 20%-kal kisebb
valószínűséggel váltak túlsúlyossá az ennél kisebb mennyiségű
teljes értékű gabonát fogyasztó részvevőknél.
A kutatások
eredményei szerint szignifikánsan kisebb az elhízás (BMI>30)
előfordulási gyakorisága azok körében, akik több teljes kiőrlésű
gabonát esznek. Egy másik kutatás , melyben teheráni nők és férfiak
vizsgálatával foglalkozott, egyértelműen bizonyította, hogy a
teljes kiőrlésű gabona nagyobb mértékű fogyasztása kisebb arányú
elhízással párosul. Ebben a kísérletben az is bebizonyosodott,
hogy legalább 17%-kal kisebb az elhízás kockázata azok körében,
akik több teljes kiőrlésű gabonát esznek.
Négy további
kutatás is vizsgálta a BMI-t és a teljes kiőrlésű gabona fogyasztását:
három különböző, nők körében végzett, illetve egy serdülő
lányok és fiúk körében végzett kutatás. Ebben az esetben is
bebizonyosodott
a teljes kiőrlésű gabona fogyasztásának fontossága, hatékonysága,
hiszen azoknat a nőket, akik több teljes kiőrlésű gabonát ettek,
általában kisebb testtömeg jellemezte (a BMI kiszámítása alapján).
Ha a hasi
típusú
elhízás mértékét vizsgálják, akkor ennek mérésére a derék–csípő
hányados kiszámítását, illetve a derékkörfogat mérését használják.
A hasi elhízás a szív-ér rendszeri betegségek, illetve a 2. típusú
cukorbetegség fokozott kockázatának kórjelzője. Az egészséges
derékkörfogat a nőknél kevesebb 80 cm-nél.
Három kutatás is bizonyította, hogy azoknak a nőknek, akik több teljes kiőrlésű gabonát ettek, a derékkörfogatuk kisebb, a testalkatuk pedig egészségesebb volt.
A derék–csípő
hányadost vizsgáló négy kutatás is pozitív eredményeket hozott
a teljes kiőrlésű gabonát fogyasztó nők esetén.
