Rostok szerepe a sikeres fogyókúrában
Hazánkban az egyik legnagyobb probléma a rosthiányos táplálkozás, mely számos betegség kialakulásában veszélyeztető tényezőként szerepelhet. Számos kutató a székrekedést a vastagbél átmeneti adaptációjának, alkalmazkodásának tartja a rostban szegény táplálkozáshoz. Számos feltételezés szerint a rosthiányos táplálkozás következtében megnyúlt tranzitidő elősegíti, hogy az epesavak a vastagbél nyálkahártyáját irritáló karcinogén vegyületekké alakuljanak. A rostokban gazdag táplálkozás jelentős mértékben csökkentheti a bélbaktériumok által képződő karcinogének létrejöttének és a bélfalra kifejtett hatásuknak a lehetőségét. A vastagbél tumorok hátterében is a rosthiányos táplálkozást vélik felfedezni.
Az anyagcsere-betegségek közül az elhízás, a cukorbetegség és a magas vérzsír szint kifejlődésében veszélyeztető tényező a rostszegény táplálkozás. Mivel a táplálék rostanyagai az energiahasznosulás fiziológiai akadályát jelentik, az elhízás elmarad. Rosthiány esetében ez a fiziológiai akadály elmarad.
Az élelmi rostok csoportosítása
oldhatóságuk szerint két csoportra oszthatók:
- Vízben nem oldódók
(cellulóz, hemicellulóz egy része, lignin).
Élettani szerepük: hozzájárulnak az éhségérzet csökkentéséhez,
elősegítik a jó bélműködést.
Megtalálható az olajos magvakban, a hüvelyesekben, a gabonafélékben. Az élelmi rostok fizikai-kémiai sajátságából adódik, hogy a béltartalom térfogatát jelentősen megnövelik, áthaladási idejét lecsökkentik: ennek eredményeként a káros anyagok gyorsabban ürülnek ki az emésztőrendszerből. Növelik a béltartalom mennyiségét, gátolják a székrekedés kialakulását.
- Vízben oldódók
(hemicellulózok
kisebbik része, pektinek, gumiszerű és nyálkaanyagok).
Élettani szerepük: olyan formában okoznak teltség éerzetet, hogy
vízhez kötődve zselatinszerű masszát hoznak létre, így előnyösen
befolyásolják a szénhidrát- és zsíranyagcserét.
Oldható
rost a pektin, a mézgák, a nyák, néhány hemicellulóz, laktulóz,
néhány cukoralkohol, az inulin. A vízoldékony rostanyagok közül legfontosabb a
pektin, amely számos zöldség- és főzelékfélékben, gyümölcsökben,
és a gabonafélék közül a zabkorpában, zabpehelyben található.
Kiemelt jelentőséggel bír az élelmi rostok közül a kitozán,
mely a rákok vázából nyert glükozamin-polimer (kitin) deacetilezett
formája. Nagy felületi aktivitásának köszönhetően csökken a
zsír és koleszterin felszívódása a táplálékból. A fogyókúra
eredményességének elősegítésére naponta maximum 1000 mg kitozán
felvétele ajánlható.
