Genetikai okok
Különböző
kutatások
igazolták, hogy vannak családok, ahol a családtagok elhízottabbak
az átlagtól. Mindez lehet genetikai ok, azonban kiemelkedő a
szociális öröklődés szerepe is. Ennek hátterében az áll, hogy
az egyes családtagok táplálkozási és életviteli szokásai kevéssé
mutatnak eltérést. Ikerkutatások azonban genetikai okokat is igazoltak
már.
A kutatásokból
az is világossá vált, hogy az egyszerű Mendel-féle egy gén
öröklődési séma nem magyarázhatja meg az elhízás rohamos terjedését.
Valószínű, hogy az ún. poligén, multifaktorális öröklődési
mechanizmusról lehet szó. A kutatások részint laboratóriumokban
használt számos generáción át tenyésztett – rendszerint rágcsáló
– egér, patkány törzsekre terjednek ki, részint generációkon
át megfigyelt nagyon sovány, ill. nagyon kövér humán egyedekre. | ![]() |
Az is kiderült, hogy bizonyos
hormon természetű fehérjeanyagok jelentős szerepet játszanak
az anyagcserében. Egy peptid molekula ( a neve, leptin), amelyet a
zsírsejtek termelnek, képes genetikusan kövér patkányokat lefogyasztani.
Ez a hormon feltehetően a hipotalamuszon (fontos agytörzsi struktúra)
keresztül fejti ki a hatását. Receptorait már más agyi területeken
is megtalálták. A leptin gén feltételezett szerepe, pontosabban
ezen gén mutációja hozzájárulhat bizonyos esetekben az elhízáshoz.
A leptin gén közelében találtak egy ismeretlen gént francia kanadai
családokban végzett humán vizsgálatokban. Ennek a markernek
tulajdonítják
a vizsgált francia kanadai családokban kialakult testsúlyváltozásokat
(Bouchard C.. Perusse L., 1996). Ellentmondásnak tűnt az a tény,
hogy a jelentősen elhízott egyénekben a leptinkoncentráció a normálisnak
300-szorosa is lehet. Valószínű tehát, hogy elhízottakban a leptin
– feltehetően a leptin-rezisztens receptorok miatt – nem tudja
hatását kifejteni.
