![]() | Fogyókúra védhet a Candida ellen, avagy a Candida étrend fogyaszthat Az
emberi szervezetben előforduló gombák három morfológiai csoportba
sorolhatók: sarjadzó (élesztő-), fonalas és dimorf gombák. A sarjadzó
gombák közé tartoznak a Candida-fajok, számuk mintegy százötven.
Ezek nem azonos gyakoriságban fordulnak elő, így pl. a szájüregben
a candidák 80%-a három fajhoz tartozik: C. albicans, C. glabrata és
C. tropicalis. |
A Candida betegség okozójaként teszik felelőssé a Candida albicans gombafajt. Nehéz ugyan a tünet és a gomba összefüggésének igazolása. Ennek egyik fő oka az, hogy a tünetek más betegség résztünetei is lehetnek, számos tünet pszichoszomatikus rendellenesség esetén is felléphet, illetve a Candida az egészséges személyek jó részénél is kimutatható lehet. A Candida elleni gyógyszeres terápia mellett szigorú diéta betartása is javasolt. Lényege a Candida számára kedvező feltételeket nyújtó szénhidrátfelvétel csökkentése, az élelmiszerekben előforduló egyéb sarjadzó- és penészgombák kerülése, s amennyiben fennáll, az allergiát kiváltó élelmiszerféleségek kiiktatása.
A
C. albicans nagyon elterjedt faj. Veszélye egyrészt abban rejlik,hogy
sok esetben a szervezet normál flórájában is megtalálható a bőrön,
a szájüregben és a vastagbélben. Az egészséges emberek székletében
akár 80%-ban is kimutatható.
Sőt, a C. albicans az esetek nagy részében nem vált ki tüneteket,
nem idéz elő betegséget. A szervezet normál flóráját ugyanis
baktériumok uralják, amelyek meggátolják a gombák nagyobb mértékű
elszaporodását. Jól ismert azonban számos, Candida által kiváltott
kórkép.
Az
egyik legközönségesebb kórkép a nők nemi szerveit érinti, a
szeméremajkak
és a hüvely gyulladását okozza, sűrű fehér folyással és viszketéssel
jár. Szintén gyakori a szájüreg candidiázisa, amely fehér telepek
formájában jelenik meg általában csecsemőknél, kisgyermekeknél,
illetve idős, kivehető műfogsort viselő embereknél.
A bőrön és a nyálkahártyákon élő Candida általában nem okoz
súlyos kórképeket.
A Candida abban az esetben okozhat komoly problémákat, ha a csökkent funkciójú immunrendszer esetén bekerül a vérkeringésbe, s az így kialakuló Candida-invázió számos belső szervet támadhat meg: tüdő-, idegrendszeri, csont-ízületi és szemkárosodást, valamint endocarditist okozhat. Az AIDS-betegek egyik jellemző betegsége a nyelőcső candidiázisa. A legsúlyosabb gomba által kiváltott kórkép a szepszis. Ebben az esetben az egész szervezetet elárasztja a kórokozó - súlyos, életveszélyes állapotot okozva.
Számos helyzetben kialakulhat a Candida betegség. Főképp azokban az esetekben, amikor az immunrendszer legyengülése lép fel. Kemoterápia esetén például jelentős mértékű immunrendszerbeli gyengeség észlelhető, de erre jó példa még a szerv-transzplantáció utáni terápia is.
A gombás fertőzést kiválthat egy hosszan tartó antibiotikumos kezelés is. Az antibiotikumok ugyanis a bélrendszer normál flórájában található baktériumok számát is visszaszoríthatják, viszont a gombákra - így a C. albicansra - nem hatnak. A bakteriális bélflóra - amely addig akadályozta a gombák nagyobb mértékű elszaporodását - pusztulása miatt a gombák élettere megnő. Sőt, a C. albicans felszaporodása tovább csökkenti az immunrendszer erejét, mely a teljes összeomlásáig fokozódhat.
Az utóbbi időben számos egyéb kórkép kialakulásában is felmerült a C. albicans-fertőzés kóroki szerepe: petevezeték-, petefészek-, húgycső- és húgyhólyaggyulladás, szorulás vagy idült hasmenés, puffadás, izom- és ízületi fájdalmak, fejfájás, látási zavarok, torok- és orrmelléküreg-gyulladás, bőrkiütések, pszichés zavarok (hangulati nyomottság, fáradtságérzés), környezeti allergénekkel szembeni reakciók felerősödése.A tünetek kevésbé jellegzetesek, sokszor nehezen körülírhatók, az egyéni érzékenységtől is függenek.
Általános rosszulléti panaszok gyakoriak, mint a kimerültség, immunrendszeri zavar, depresszió, emésztési zavarok, fokozott érzékenység a kémiai anyagok, az allergének iránt. A kórkép a nők körében nyolcszor gyakoribb, amelyet összefüggésbe hoznak az ösztro-géntartalmú fogamzásgátló tabletták szedésével, az antibiotikumok gyakoribb alkalmazásával.
