A CSIRO-étrend egy rövidítés, az ausztrál Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation (Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatószervezet) intézmény angol elnevezésének kezdőbetűi. A CSIRO-étrend egy teljes wellness étrend. A felületes szemlélő azt gondolhatja, hogy ez a táplálkozási szakemberek által kidolgozott, kiegyensúlyozott, növelt fehérje- és kontrollált zsírtartalmú, rostban gazdag étrend a dietetikusok álma. 
 

 A CSIRO-étrend különösen fontos szerepet szán a vörös húsok fogyasztásának, tehát egy nagy fehérjetartalmú és kis zsírtartalmú étrend, amelynek korlátozott, azaz kicsi a szénhidráttartalma. Alapelgondolása szerint az energia felvétel viszonylag csekély, kb. 1300 kcal (5500 kJ) naponta. Az étrend 114 g/nap (36 E%) szénhidrátot ír elő, amely több az Atkins-diétabeli szénhidrátnál (20–60 g), de kevesebb az átlagos ausztrál étrendben található 250–300 g szénhidrát felénél. A diéta 40 g zsírt (28 E%) és 102 g (32 E%) fehérjét ír elő naponta, s megelégszik az ajánlott 31 g/nap rosttal. A CSIRO-diéta a magasabb fehérjeszint elérése végett húsra cseréli a kenyér- és gabonafélékből származó szénhidrátok egy részét.

A CSIRO-étrend

  

Az 1300 kcal energiatartalmú alapétrend legalább 200 g sovány, vörös hús fogyasztását ajánlja ebédre, és 100 g más sovány állati fehérje (hal, csirke vagy tojás) fogyasztását vacsorára. Engedélyez három teáskanálnyi zsírt vagy olajat is naponta. Aktívabb egyének számára az 1900 kcal (8000 kJ) energiatartalmú diéta az ebédhez hozzáad még 100 g húst, egy extra adag gyümölcsöt és tejterméket, s kevés többletolajat, illetve engedélyez napi egy „bűnözést”. 

Az az alapelképzelés, hogy a szénhidrátok és a zsírok mennyiségét csökkentik, s a fehérjék kerülnek az étrend középpontjába úgy, hogy a mennyiségüket kissé növelik. Kísérletek alapján, melynek eredményei megjelentek az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban elmondható, hogy a CSIRO-étrenden tizenkét héten át élő nők (n = 100, kor: 49 ± 9 év, kiindulási BMI-érték 32 ± 6) kb. hét kilogrammot (7,3 ± 0,3 kg) fogytak.

Dr. Rosemary Stanton táplálkozástudományi szakértő vitatta az eredmények egyediségét, hiszen szerinte a kutatás eredménye arra is rávilágít, hogy egy nagy szénhidráttartalmú, ún. hagyományos étrend követői ugyanennyit fogynak, fogyhatnak. A CSIRO étrendet támogató kutatók szerint mégis azt vallják, hogy nem az étellel, hanem a fehérjékkel, valamint a szénhidrátokkal, vagyis a tápanyagokkal kell foglalkozni elsősorban. 

Egy másik felmérés során ötven elhízott nőn próbálták ki a CSIRO-étrendet, s egy szintén ötven elhízott nőből álló, nagyobb szénhidráttartalmú étrenden élő csoporttal hasonlították össze a tizenkét hét alatt kapott eredményeket. Mindkét étrend 1340 kcal (5600 kJ) energiát tartalmazott. 

A CSIRO-étrenddel jobb eredményeket értek el a nők, mint néhány nő a hagyományossal, míg a többieknél ez az állítás nem igaz. Tizenkét hét elteltével a nagyobb trigliceridszintű nők nagyobb testtömeget és több testzsírt adtak le hasuk környékéről, mint a normális trigliceridszintű nők. Az utóbbiak ugyanakkora testtömegtől szabadultak meg mindkét diéta esetében.

Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a CSIRO-étrend valószínűleg nem jár jobb eredményekkel, mint egy „hagyományos” fogyókúra egészséges emberek esetében. Ha meggondoljuk, mégis számos előnye lehet, hiszen bizonyos esetekben éppen a rövid idő alatti gyors fogyásra van szükség, mint például rövid távú előnyöket nyújthat azoknak az elhízott nőknek, akiknél szívinfarktus kockázata áll fenn. Azoknál, akik kevés sikert értek el a nagy szénhidráttartalmú diétával, vagy azoknál, akik kevés fehérjét fogyasztanak, várhatóan jobb eredmények érhetők el több fehérje fogyasztásával. 

Főoldal a CSIRO-étrend oldalról